A Penascola Tengeri Kígyó

 59 éve ezen a napon....

1962. Március. 24.

Hideg napnak indult, mikor a 19 éves Edward Brian McCleary és az ő 4 barátja, Warren Felley, Erix Ruyle, Larry Bill, Bradford Rice eldöntötték, hogy búvártúrára mennek az USS Massachusetts hajó roncsához, mely Floridában fekszik Pensacola közelségében. Az 5 fiú kievezett felfújható csónakjával a parttól 2 mérföldnyire, hogy a délutánt egy élvezetes könnyűbúvárkodással töltsék el, a könnyűbúvárkodás jelentése az, hogy a búvár komoly felszerelés, például oxigén tartályok nélkül merül. Úticéljuk, az USS Massachusetts, egy homokpadon szenvedett hajótörést a 30-as évek körül, azóta is nagyon kedvelt úticél a kalandvágyó búvárok körében. 

Az USS Massachusetts roncsa. Napjainkra főleg a korrózió miatt kevesebb látható belőle.

Ahogy a kis csapat közeledett a látványossághoz, az időjárás rohamosan romlani kezdett, az ég elszürkült, a szél felélénkült és az addig nyugodt tenger egy vadul hullámzó víztömeggé vált. Nem telt sok időbe ezek után, hogy feladják terveiket arra a napra, a megvadult tenger hullámai egyre messzebb és messzebb sodorták őket a part közelségétől, ketten beugrottak a vízbe, hogy megpróbálják a csónakot tolni miközben társaik eveztek, de mind hiába, a hullámzás túl erős volt, ezért sikertelenül kellett visszamászniuk.  Hirtelen egy reménysugárt láttak meg, egy hajó a közelükben haladt. A fiúk integettek és próbáltak jelezni a hajónak, a fedélzeten ülő idősebb hölgy visszaintegetett nekik, de valószínűleg nem sejtett semmit arról, hogy a gyerekek bajban lehetnek, mivel egyszerűen továbbmentek a szárazföld irányába. Következő próbálkozásuk az volt, hogy csónakjukat hozzáerősítik egy bólyához, hogy megakadályozzák annak még távolabbra sodródását. A tenger közben egyre nagyobb hullámokat vetett, azok pedig nekizúdúltak a bólyának. Ahogyan közelebb értek a struktúrához, a bólya fel-le himbálódzott a hullámokkal együtt, ez pedig elkezdte a csónakot behúzni egyenesen maga alá, így kénytelenek voltak kiugrani abból, hogy ne legyenek összezúzva. Mikor visszajutottak a csónakba, azzal kellett szembesülniük, hogy azt elárasztotta a víz, gyorsan visszamásztak, és kétségbeesetten kapaszkodtak bele, már lassan sötétedni kezdett, mikor a tenger lenyugodott, majd sűrű köd lengette be a vízi tájat, ekkor hirtelen egy erőteljes csobbanásra lettek figyelmesek mely a közelükből jött, a csobbanás által keltett hullámok a csónak oldalának csapódtak, ekkor egy szokatlan hangot hallottak meg a ködből és észrevettek egy körülbelül három méter hosszú valamit, ami leginkább egy oszlopszerű nyakra hasonlított, végén egy bizarr fejjel, egy pillanat alatt a felszín alá bukott a lény. A fiúk azonnal bepánikoltak, tudták, hogy teljesen védtelenek, ha a vihar alatt károsodott csónakban maradnak, ezért kitervelték, hogy a hajóroncsra át fognak úszni, ugyanis annak a szárazon lévő részein menedéket lelhetnek. Úszás közben ismét hallottak egy bizarr hangot, és egy csobbanást. Hirtelen valaki felsikoltott. Warden Felley kiabált: "Elkapta Bradet!" a hangja hirtelen megszakadt... A két életben maradt fiú szólongatta társait de mind hiába, nem kaptak választ, ez volt az a pillanat, mikor észrevették, hogy Bill is eltűnt, nyomtalanul. Ahogyan ketten egyre közeledtek a hajóroncshoz, a hosszú nyakú lény rájuk támadt, kinyitotta hegyes fogakkal teli száját, és lerántotta Ruyle-t, McCleary ekkor jól látta, hogy az állatnak zöld szeme ls megnyúlt teknős szerű feje volt, szájában pedig sok hegyes fog sorakozott, melyek nem voltak feltűnően nagyok. McCleary annyira megrémült, hogy elkezdett a part irányába úszni, elmondása szerint szinte ösztönszerű érzés vette úrrá magát testén, és csak annyi járt a fejében, hogy kijusson a szárazföldre. A pillanatban, mikor érezte, hogy testéhez hozzáér a part homokja ahogyan kisodorták a hullámok, szinte eufórikus boldogsággal töltötte el. Reggel egy csapatnyi kisgyerek talált rá és a pensacolai haditengerészeri kórházban ébredt, ahol elmondta a történteket.

A csónakot megtalálták benne a felszerelésekkel, a történtek után egy héttel később Brad testének maradványait pedig partra sodorta a víz, a jelentés szerint halálát fulladás okozta, a többi gyerek teste soha nem került elő. A történetet úgy jelent meg a hírekben, hogy miután a csónak felborult a fiúk hipotermiát szenvedtek és megfulladtak. McCleary a történtek után mentálisan teljesen összetört, a történet, melyet ő mint szemtanú mondott el (fent olvasható) nem egyezik a hatóságok által kiállított jelentéssel, hogy egyszerű hipotermia okozta volna a tragédiát. A McCleary által átélt dolgok egészen 1965 májusáig nem kerültek nyilvánosságra, mikor a Fate magazinban megjelent azon a címen, hogy "Szökésem egy tengeri szörnytől". McCleary élete végéig kitartott a történet valódisága mellett, de többé nem akart nyilatkozni róla nyilvánosan, illetve 2016-ban elhunyt, tehát több részletet nem fogunk már megtudni.

Mi lehetett a lény? Szokás szerint a legföldhözragadtabb elméletektől a leg.. furcsábbakig, hihetetlenebbekig fogjuk végignézni a lehetőségeket. Elsőnek vegyük át mit tudunk:

• A lény hosszú vékony nyakkal rendelkezik.
• Zöld szeme van.
• Szájában sok apró fog helyezkedik el.
• A feje teknősére emlékeztet, csak megnyúltabb.
• Feltehetően vannak "ajkai" és nem krokodilszerű a feje, mert akkor tettek említést a fogairól, mikor az kinyitotta a száját. Bár igaz, hogy egy krokodilszerű állkapocs esetén a félhomályban nem feltétlen lenne észrevehető a fogazat, amíg ki nem nyitja száját a lény.
• Fejét ki tudja emelni a vízből (az észlelő sajnos nem tért ki rá pontosan milyen módon)
• A testét nem látták, nem tudjuk, hogy hosszú kígyószerű, vagy hordó teste van hosszú nyakkal.
• Nem tudjuk pikkelyes volt-e vagy sem.
• Lehet többen voltak, vagy nem kifejezetten táplálékszerzési célzattal ölte meg a fiúkat, hanem a területét/utódait védte vagy kíváncsi volt/játszott (a kardszárnyú delfinek például elég kegyetlen módon játtszanak egyéb állatokkal így nem lenne meglepő), ugyanis ennyi táplálékkal egy példány sokáig el lett volna.
• Furcsa hangot adott ki, mivel a csobbanások alkalmával történt, feltételezem, hogy levegőt vett.

1. Hipotermia által okozott hallucinációk: Úgy gondolom ez egy igen jó magyarázat a történtekre, bár megkérdőjelezhető, hogy akkor miért látták mind ugyan úgy, a fizikai behatások melyeket a lény okozott miért voltak láthatóak és érezhetőek mindannyiuknak? Lehet valami átlagos, ténylegesen ismert tengeri állatot hallucináltak ismeretlennek, például valami tengeri teknős esetleg delfin fajt vagy egy Florida környékén gyakori karibi manátuszt (Trichechus manatus)? Esetleg egy eltévedt zavarodott elefántfóka faj támadt rájuk és azt nézték félre?

Spekultatív fókafajok.

2. Ismeretlen hosszúnyakú fóka faj: Vannak feltételezések, hogy ha nem is mindegyik, de sok tengeri kígyó észlelés mögött egy eddig felfedezetlen fóka faj áll, mely a kihalt Plesiosaurusokra és rokonaikra emlékeztet, hogy miért? Sok észlelés esetén a nyak kiemelkedik a vízből és akár S alakban meghajlik, ilyenre az ismert tengeri hüllők nem voltak képesek. Elképzelhetőnek tartom, hogy esetünkben is egy ilyen fókával találkoztak össze, érdemes tudni, hogy bizonyos fókák nagyon agresszívak tudnak lenni, bár igaz, hogy a fókák sok tengeri emlőshöz hasonlóan "nem túl emlősszerűek", a teknős szerű fejet nem hiszem hogy ez tudná magyarázni. Ez a lehetőség egyébként magyarázatot ad arra, hogy ha a lénynek voltak ajkai. HA léteznek valamiféle átjárók idősíkok között akár a jövőből vagy párhuzamos idővonalról is jöhetett volna, ezt a lehetőséget sokszor felhozom, mert rengeteg kriptid egyszerűen nem illik az általunk ismert jelenlegi világba.

3. Plesiosauridae vagy valami rokon csoportba tartozó faj: A vízi élethez nagyon jól alkalmazkodott változatos méterű tengeri hüllők fajgazdag csoportja, sokan ismerik őket filmekből vagy könyvekből, melegvérűek voltak és eleven utódokat hoztak világra, így hideg vizekben is megéltek. Nyakuk nem volt ahhoz alkalmazkodva, hogy azt kiemeljék a vízből hattyúszerű pózban, igaz, itt nem említettek ilyet, sőt, az állat nyaka merev és egyenes volt mint egy rúd, valamint a lény szinte azonnal vissza is húzta/visszasüllyedt a víz alá miután szétnézett, ez miatt akár fennállhat ez a lehetőség is! Ezek az állatok igen jó úszók voltak, sok fajuk hatalmas fogakkal rendelkezett és halakra valamint tintahalakra vadászott, másoknak sok apró fog volt szájában és apró élőlényekkel szűrt ki a vízből. A leírás teljesen illik, külön érdekesség, hogy akkoriban még elterjedt nézet volt, hogy hattyúszerűen képesek voltak kiemelni nyakukat a vízből ezek az állatok, de az észlelésben ugye abszolút nem ez állt, ez még inkább ad a hihetőségére, mert ma már tudjuk, hogy nyakuk merev volt és leginkább oldalra tudták mozgatni
csigolyanyúlványaik miatt.

Elasmosaurus platyurus pontos rekonstrukciója. Alkotó: Gabriel N. U.

Tanystropheid faj. Alkotó: Gabruel N. U.

4. Tanystropheus faj vagy azok valami leszármazottja: Hosszú nyakú félvízi hüllők voltak ezek, melyek a Triászban éltek, magyarázatot adna a "teknős szerű fejre", méretük nem volt túl nagy, a legnagyobb fajok is 4-5 méter körül voltak, de a nyakuk testhosszuk körülbelül felét tette ki.

Elképzelhető, hogy nyom nélkül fennmaradt egy kis populáció minimális változásokkal? Amennyiben nem, még mindig itt a lehetőség, hogy létezhetnek a fentebb említett átjárók valami formában, melyeken akár át is juthatnak ilyen lények. Ez a lehetőség magyarázza az ajkakat, a teknősszerű fejet, a sok apró fogat is. Főleg halakat ettek, de ki tudja mennyire voltak territoriálisak.

5. Egy általunk abszolút nem ismert "másvilági" lény, mint például a molyember: Akár ez is lehet, mivel nem tudni sok részletet, viszont még mindig nem tudjuk, hogyan-és valóban képesek-e élőlények közlekedni világok között? Ha nem, akkor ez az elmélet alapjaiban omlik össze.

Remélem élveztétek az olvasást, találkozunk legközelebb! :)

Beazonosítatlan macskaféle észlelés

Bejelentés érkezett egy személytől aki a nevét nem szeretné hozzáadni, de beleegyezett, hogy kitegyem a blogra észlelését.

Helyszín: Uppony (akár más kicsi falvakban is lehetett észlelés, csak nekünk még nem igazán vannak kapcsolataink) 

Nyomok: A faluban újabban tizedeli valami a tyúkokat, erdőben tollcsomók, pár lábnyom (de az idő miatt azok lehet, hogy egy házimacskáé voltak, csak elmosódtak, és nagyobbnak tűntek), egy üreg, ami viszont rókáé is lehet, csak annak kicsit furcsa volt.

Lény leírása: Hiúz méretű, fülön apró bojt (?), farok mintha rendkívül hosszú lett volna(?), foltos-csíkos bunda, szokatlanul nagy szemfogak (?) . 

Lehetséges magyarázatok: Hiúz (erre a legkisebb az esély a farok miatt), Maine coon házimacska, Thylacoleo (hasonló, de ugye ésszerű magyarázat nincs rá hogyan kerülne ide egy élő egyed), Márványfoltos macska (a beszámoló szerint leginkább ilyen volt), Valami ismeretlen faj (esélyes). 

Némelyik Bükkhöz közeli kis faluban valami lopkodja a tyúkokat. Pénteken nincsenek online óráink, ezért még korábban kikönyörögtük, hogy ma eljöhessünk szétnézni. Ehhez képest úgy este hatig semmi rá utaló nyomot nem találtunk. Viszont mikor indultunk haza, messzebb, az egyik fán kiszúrtunk egy macskát. Legalábbis elsőre azt hittük, hogy macska, aztán feltűnt, hogy annak kicsit nagy (kb hiúz méretű), és a farka aránytalanul hosszú a testéhez képest. Plusz amennyire láttuk, a feje inkább olyan, mint a nagymacskáknak, tehát kicsit hosszúkásabb. Ezen kívül (de ez már nagyon nem biztos, rosszak voltak a fényviszonyok), mintha bojtos lett volna a füle, és olyan volt, mintha a fogai kicsivel túllógnának az állán. Ezeket a megfigyeléseket kb két perc alatt tettük, mert utána észrevett, és elmenekült. Abban szinte biztosak vagyunk, hogy nem házi vagy vadmacska volt. Plusz ugye egy magasabb egy fán volt, tehát a rókát is kizárnám.

Ezt a képet megmutattuk az észlelőnek, hogy szerinte melyikre hasonlított.

Ezek közül leginkább a "marbled cat"-ra hasonlít (nem jut eszembe a neve magyarul, pedig ismerős😅), csak ugye a fülbojtok, meg a fogak, de azokat lehet, hogy rosszul láttuk. Igazából lehet, hogy ágat néztünk a farkának, de most hétvégén egy valaki még mászkál majd arra, aztán lehet, hogy talál valamit, de lehet, hogy nem. A mintázata azon alapszik, hogy egyszer sikerült távilágítani, amire persze rögtön elugrott, de valami ilyesmit lehetett látni belőle. Viszont különben az lehet, hogy a bundát néztük fogaknak, de annak azért kicsi az esélye, mert állítólag mikor meg lett világítva, akkor megvillantak a fogai, viszont az is lehet, hogy mondjuk a szeme volt, csak elnézte aki csinálta.

Vélemény:

Azt gondolom, hogy minden lehetőség megvan rá, hogy egy ekkora állat teljesen rejtve maradjon Európa megmaradt erdőségeiben, mivel az észlelők nem sokat láttak belőle és csak a találkozás után egymás között megbeszélt, összerakott információk alapján tudták leírni a kinézetének apró részleteit, így bármi lehet, akár az információk enyhe torzulása is feltételezhető ezen okból, ami bizonyos, hogy valamit láttak, de mit?

2021. 11. 18 - FRISSÍTÉS

Az állat feltételezhetően egy elkóborolt szervál lehet. Kattints ide a folytatáshoz: *Katt*

Biatorbágy pikkelyes lénye

 Miskolci László a Cryptozoology Hungary blog írója egy, a youtube csatornájára feltöltött videóban számolt be egy hozzá érkezett különös bejelentésről, melyben a bejelentő hosszú évekkel ezelőtt gyerekkorában összefutott egy titokzatos számára beazonosíthatatlan lénnyel.

/A videó linkjéért és egyben a forrásért katt ide/

 Elmondása szerint a egy kis pataknál horgászat közben túlparton látta meg a lényt, amely aztán hamarosan belement a vízbe és alámerülve elúszott. A teremtmény leginkább valamiféle tobzoskára emlékeztetett, viszont ezüstös színű volt. Miskolci László megkérdezte a hazai állatok szakértőit, szerintük mivel akadhatott össze az észlelő, az ő véleményük szerint egy vizes szőrű vidrával vagy hóddal történt a találkozás amelynek szőre a víztől összetapadt és ezüstösen csillogott, viszont felmerült a videóban, hogy ilyen környezetben élő személynek fel kellett volna ismernie ha valami hétköznapi állattal találkozik össze és a leírásuk sem teljesen passzol ezeknek az állatoknak ama észlelt lényhez. Akit több részlet érdekel nézze meg a videót, mindenkinek ajánlom, hiszen a szemtanú személyesen meséli el a történetet és a helyszínt is meglátogatják. A kérdés tehát még mindig nyitva áll, mi lehet ez?Most saját véleményemet kifejteném a dologról, elsőnek összegezzük mit tudtunk meg:

-A lény jól úszik, képes alámerülni is

-Testét egymásra simuló ezüstszínű pikkelyek fedik

-Látható nagy füle nem volt

-Körülbelül nagyobb tyúk méretű

Akkor most ezek alapján elemezzük ki a lehetőségeket.

Kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus)

 1. Kilencöves tatu: Egészen hihető magyarázat, még a videó alatt is felmerült, viszont az állat inkább páncélozott nem pedig elálló tobozszerű pikkelyekkel rendelkezik, mint az észlelt lény és fülei erősen kiállnak, ilyenről az észlelő említést sem tett, pedig nagyon feltűnő tulajdonsága ez a tatunak. A tatu egészen jó úszó ha arra szüksége van(!!!!) még a víz alján is képes sétálgatni, és lélegzetét akár 6 percig vissza tudja tartani, ezért az első helyre teszem ezt az állatot a listán, annak ellenére, hogy a leírást figyelembe véve nem sok esélye van, hogy tatut látott az illető.

Kínai tobzoska (Manis pentadactyla)

2. Tobzoska: Ahogy elhangzik, ma nem él ezüstös színű tobzoska faj és az országban akkoriban a tobzoskákat (is) problémás lett volna behozni, ez egyébként ma sincs másképp, de egyéb okok miatt. Jelen pillanatban is kizárólagosan a lipcsei állatkertben tekinthető meg néhány Kínai tobzoska (Manis pentadactyla). Személy szerint ezt a verziót is kizárnám, az ismert tobzoskák nem is olyan jó úszók, mint a szemtanú által leírt állat, az mellé, hogy akkoriban esélyesen még a környezó országokban sem voltak, ha még most is csak egy állatkert tartja őket, pedig a tudás és a felszerelés már megvan hozzá, nem úgy mint akkoriban. A tobzoska azért nyerte el a második helyezést a listán, mert a leírása bár teljesen megegyezik, az ezüst színt leszámítva, az egyetlen gond, hogy a jelenkori tobzoskák, bár tudnak úszni, nem jó úszók, nem képesek a víz alá sem merülni.

Eomanis waldi
fosszíliája

3. Valami mára kihalt vagy erősen megritkult a tudomány számára ismeretlen európai tobzoska talán egyik utolsó példánya: A tobzoskák őshazája Európa! Innen ismertek a legkorábbi tobzoska leletek, mint például a 45 millió éve élt Eomanis mely az első valódi tobzoska volt. Talán fennmaradt a faj leszármazottainak egy apró populációja? Lehetséges, hogy kétéltű életmódhoz alkalmazkodtak mint a vidrák vagy a hódok és ráadásul talán éjjeli állatokká is váltak? Ha az előbbi két életmóddak kapcsolatos felvetés megállja a helyét, az bizony azt jelentené, hogy ez a lény nagyon nehezen észlelhető, főleg, ha ritka! Ezek alapján szerintem elképzelhető teljesen az, hogy egy ilyen faj fennmaradt a modern korig, legalábbis a közelmúltig, mivel sajnos az a lehetőség fennáll, hogy mára teljesen kihaltak, hiszen már akkoriban sem lehettek gyakoriak mikor az észlelés történt, hacsak nem egy eldugott helyen élő stabil populációból elkóborolt egyeddel zajlott le a találkozás. Ez a lehetőség pusztán azon okból került harmadik helyre a listán, mivel elég merész állítás, de a lehetőség adott. 

Esetleg valami módon a múltból vagy másik idősíkból került ide egy valódi Eomanis waldi vagy hasonló faj? Mint már említettem, vannak olyan kutatások, melyek egyre valószínűsítik, hogy nem csak a mi általunk ismert világ létezik... 

Mit gondolsz erről az érdekes észlelésről? Véleményed kérlek írd meg kommentben.

Titokzatos lény észlelés Mexikóból

 Titokzatos lényt kaptak lencsevégre Mexikóban, a képet egy külföldi csoportban osztották meg, azon tűnődve, hogy mégis miféle kreatúrával hozta össze őket a sors. Na de inkább nézzük a képeket és elemezzük ki időhúzás helyett, íme:

Tehát itt a képek, ahogyan az látható, a lény leginkább egy főemlősre emlékeztet, arcán fekete szőr és/vagy bőr lehet, a bőr elméletet alátámasztani látszik, hogy a keze csupasznak látszik, és az is fekete, pont mint az arca, ez a bőrszín egyébként a legtöbb hasonszőrű majomféle állatra jellemző, ez miatt a sötétben nem látszanak jobban az arcvonásai, az orra, a szája stb. egyedül pusztán a fényt visszaverő szemei tűnnek fel. 

Feje körül egy kapucnira emlékeztető világosabb rész figyelhető meg, úgy vélem, hogy ez nem más, mint puffadt szőr, amely szintén több majomfajnál is előfordul ilyen-olyan formákban, így nem is tűnik annyira bizarrnak, tekintsünk hát meg pár hasonlatos fejdísszel rendelkező főemlőst, természetesen biztosan nem ezeket a fajokat ábrázolja a fotó, de a fejdíszre jó példák és hasonló kialakulhatott más, általunk nem ismert fajnál is.

Galléros pávián(Papio hamadryas), Gyapjasfejű tamarin(Saguinus oedipus), Dzseládapávián(Theropithecus gelada)

Vessünk egy pillantást testének többi tájékára is, magát a testet rövidebb, valamivel világosabb barna vagy szürke bunda fedheti, mivel elüt az arc és a kéz bőrének feketeségétől. Végtagjaiból pusztán a láb hosszára lehet következtetni biztosan, ugyanis az egyik oldalon eláll a fa törzsétől, ebből látható, hogy vékony, és hosszú lábai vannak, semmi olyat nem látni rajta, ami miatt ne lehetne a földi fauna tagja.

Lehetséges, hogy ez a teremtmény egy ritka, új, eddig ismeretlen főemlős faj, mely a fák lombozatában rejtőzve tölti életét? Elképzelhetőnek találom, sőt ez az első elmélet tűnik számomra a leglogikusabbnak... 

Ám tudjátok mire hasonlít még? 

Bizony, a Flatwoods-i szörnyre! 

A Flatwoods-i szörny 

Bár gondolom sokaknak ez ugrott be rögtön a kép láttán. 

Tehát van egy furcsa lényünk Mexikóból, mely a Flatwoodsi szörnyre rettentően hasonlít, lehet igazából egy faj felelős mindkét észlelésért? A probléma az, hogy a Flatwoods-i események Virginiában történtek, több száz kilométerre Mexikótól, tehát-

Ha egy faj a kettő, akkor a lehetőségek, hogy hogyan került Virginiába:

-Mexikóból valahogy elkóborolt Virginiáig egy magányos példány és tényleg csak egy hétköznapi állat amit nem ismerünk (van ilyen, hazánkban is láttak már lundát, igaz, az egy repülő állat)

-A lény "nem evilági" hanem valami általunk nem ismert jelenség során a saját világából (párhuzamos univerzumok stb.) került ide, ugye ha ez igaz lenne, bárhol megjelenhetne véletlenszerűen ugyan az a faj, így akár Virginiában is.

Ti mit gondoltok? Amennyiben a képek valósak, mit sikerült megörökítenie a szerencsés szemtanúknak? Egy lényt valami másik világból? Vagy egy ritka és különleges, tudomány számára ismeretlen főemlőst? 

Írjátok meg kommentben.

USS Stein óriáskalmár

1978-ban az USS Stein nevű haditengerészeti jármű speciális tevékenységeket folytatott a Csendes Óceánon azon belül valahol Acapulco és Ecuador között, amikor hirtelen valami hatalmassal és teljesen észrevehetetlennel találta magát szembe. Mikor ez megtörtént, a hajó hirtelen különféle súlyos technikai problémákat kezdett mutatni és a szonár rendszere (olyan műszer mely a navigációt segíti valamint észleli a víz alatti testeket) hamarosan meghibásodott, ez egy olyan probléma volt aminek hála a szerkezetet azonnali hatállyal vissza kellett fordítani a Kaliforniában található kikötőbe.

USS Stein

Megérkezésekor a hajót szárazra emelték a Long Beach Naval Shipyard-nál és a hajók javításával foglalkozó csapat munkához kezdett látni hogy mihamarabb kijavítsák a rendszerben történt károkat.

amint a szonárhoz értek azonnal feltűnt számukra az azon fellelhető gumiborítás nagymértékű sérülése. A szonár több mint 8%-át különféle vágások, karcolások és szakadások borították.

Tintahalak tapadókorongjain
elhelyezkedő kampók.

Közelebbről megvizsgálták a sérüléseket, majd észrevették, hogy a vágások egy részében kampós "karmok" akadtak bele, ezek kísértetiesen hasonlítottak bizonyos óriáskalmárok tapadókorongjai körül található horgocskákra. A probléma csak az volt, hogy ezek legalább négyszer akkorák voltak, mint a legnagyobb ismert tintahal esetén. Pár nappal később mikor a hajó átesett a javítási folyamatokon visszaküldték a tengerre hogy folytassa küldetését. A gumiba akadt majd összegyűjtött horgokat pedig tudósoknak juttatták és ők vizsgálatoknak vetették alá. Az eredmény nem volt meglepő, beigazolódott a feltétlezés: valóban egy óriáskalmár fajtól származtak, mely a tudomány számára ismeretlen. A karmok és a gumin a tapadókorongok által okozott sérülések hivatalos mérési eredményei alapján a tintahal melytől származtak legalább 45 méteres volt, melybe ijesztő belegondolni, mivel az ismert fajokból még a legnagyobbak, a Gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni)  és az Óriáskalmár (Architeuthis dux) sem képesek 10-14 méternél nagyobbra növekedni. 

Gigászkalmár (fent) és Óriáskalmár (lent) maximális méretének összehasonlítása egy emberrel.

Mi lehetett az észlelt lény?

Azon ritka esetek egyike volt ez a találkozás, ahol az észlelt kreatúra bizonyítékot is hagyott hátra maga után, így egyértelműen kijelenthető két dolog:

1. Nem hoaxxal van dolgunk.

2. Bizonyos, hogy valami felfedezetlen óriáskalmár fajról van szó.

Miért nem találtuk meg eddig ha ekkora? Az óceán hatalmas, egy ekkora állat melynek ráadásul levegőért sem kell időnként feljönnie elveszik benne és a mélységben teljesen nyomtalanul is élhet még relatíve "mozgalmasabb" helyeken. Lehetséges, hogy ritka is. Bár ez egy egyszerűen földhözragadt dolgokkal magyarázható találkozás volt, evezzünk egy kicsit vadabb vizekre, mi van ha tényleg létezhetnek valamiféle átjárók különféle idősíkok/korok/dimenziók stb. között? Lehet, hogy igazából nem is ide tartozik ez a lény és azért nem leltünk még nyomára? Személy szerint alapból nem tartom ezt valószínűnek, de mint érdekesség felvetettem.

Valószínűleg ezek az óriások adhatták az alapot a hajókat megtámadó krakenekről és valahol várják, hogy felfedezzük őket. 

Kriptozoológia

Az oldal fő témája a kriptozoológia, mi is ez a tudományág (egyesek szerint áltudomány) pontosan?
A témakör a titokzatos, folklórból és szóbeszédekből, legendákból s' mítoszokból eredő állatfajokkal foglalkozik melyek létére még nincs kézzel fogható, általánosan elfogadott bizonyíték. Természetesen amint napvilágot látna bármi megcáfolhatatlan tényt közlő anyag egy lény létezéséről, és ezt el is fogadnák, abban az esetben az állat átkerül a zoológia hatáskörébe. Maga a Kriptozoologia szó Bernard Heuvelmanstól, egy belgiumi zoológustól ered Ő nevezte el ezt a tudományt Rejtőzködő állatok tanának és könyvet is írt a témában "Ismeretlen állatok nyomában" címmel melyet 1955-ben kiadott. Könyvének kiadását követően példáját sok egyéb kriptozoológus is követte, így hamarosan megszaporodott a témában elérhetö könyvek mennyisége.
A Föld minden pontján észleltek már kriptideket, egyesek hihetőek, mások kevésbé vagy egyáltalán nem, eme lények létéről több elmélet is van, ezekből lejjebb olvashattok párat. A kriptozoológiát rengeteg ember támadja, puszta ostobaságnak tartják, sokszor fel van hozva, hogy nem lenne elég 1-2 példány egy életképes populációhoz. De, igen, elég is lehet néhány vagy akár néhány tíz példány! Nézzük csak: Bizonyos fajok képesek szűznemzésre (megtermékenyítés nélkül fejlődésnek indulnak a petesejtek viszont az utódok általában a szülő tökéletes genetikai másolatai, klónok) ilyen állatokból szó szerint egy-két példány is elégséges ez a szaporodási mechanizmus elterjedt  gerinctelenek körében de néhány gerinces faj is alkalmazza például bizonyos halak, számos pikkelyes hüllő (Lepidosauria) szóval teljesen elképzelhető, hogy létezhet egy 1-2 nőstény példányból álló szűznemző tengeri hüllő amiket egykor tengeri szörnyeknek hittek, a Mosasauriák ma élő legközelebbi rokonai, a varánuszok sok faja képes a szűznemzésre így még hihetőbbé válik az elmélet, hasonló szaporodási mód a gynogenezis is ott viszont egy másik rokon faj hímjeivel párosodik a nőstény, melyeknek hímivarsejtjei csak beindítják a petesejt fejlődését de genetikai információt nem visznek át így az anya utódjai szinte a saját klónjai. Egy átlagosan szaporodó populáció esetén pedig van egy 50/500 szabály mely szerint 50 példány a kell ahhoz, hogy elkerüljék a beltenyészet általi problémákat és 500 hogy a genetikai sodródás megszűnjön, persze ez fajtól függően lehet több és kevesebb is, de ez a standard egy kacsa fajból az 1900-as évek elején például 7 példány életképes populációt alkotott. Volt is már alkalom, hogy nagyobb populációkat alkotó kriptidnek gondolt állatokra leltek.

Számos régen kriptozoológiába sorolt, eredetileg puszta legendának beállított fajról derült már ki, hogy valóban létező hús-vér állatokról van szó, és mégnapjainkban is vannak hatalmas testű fajok (főleg tengeriek) melyekről a közelmúltban fogalmunk sem volt, és ma is alig tudunk róluk valamit, hogy egy jó példát említsek: Omura bálna, a fajról alig tudunk valamit és az első képes bizonyítékot is csak pár éve sikerült elkészíteni róla pedig az egyik legnagyobb cet és nagyon közeli rokona a talán valaha élt legnagyobb gerincesnek: a kék bálnának.
Ott van még a híres Bojtosúszójú maradványhal, a Latimeria nemzetség is melyet 60 millió éve kihaltnak hittek, majd felbukkant Afrika partjaihoz közel később pedig Indonéziában ráleltek egy második fajra is. Jó példa még az Okapi, küllemre, mint valami kiméra néz ki: zsiráf, zebra és antilop tulajdonságok ötvöződnek benne, elég hihetetlen, nem? Hosszú ideig ezt a fajt is mint az unikornis afrikai megfelelőjét kezelték: puszta legenda, nem létezik! Végül említsük meg a gorillákat is, pár évtizede róluk sem akarták elhinni, hogy léteznek aztán kiderült: mégis vannak ilyen lények! Miért ne lehetnének egyéb fajok is rejtőzködve?
Manapság a kriptozoológia, mint olyan átfedést képez hasonló tanokkal, például az ufológiával is, mivel egyes kriptidek létét U.F.O jelenségekkel is magyarázzák bizonyos esetekben szükség is van ilyesféle magyarázatokra, hiszen néhány lény alapjaiban nem illik a földi élővilághoz.
Nézzünk pár érdekes lehetőséget kriptidjeinkről úgy általában (leghihetőbbtől a legelvetemültebbekig):

1. Egyszerű legenda, hoax
Nem kíván különösebb leírást, akadnak olyanok, melyek szinte biztos csak legendák vagy bizonyíték is van rá, hogy átverés volt a nyereség reményében (pl a Hodag).

Egy ismert hoax: A Hodag

2. Félreazonosított átlagos már ismert állatok, kiszökött idegenhonos állatok

Szokatlan helyen a nílusi varánusz:
 Florida

A lehető legföldhözragadtabb elméletek, gondoljunk bele, hogy egy állatokhoz kevésbé értő ember meglátna mondjuk egy elszabadult nílusi varánuszt úszkálni a Loch Ness tavában: instant nessie észlelés, de nessie esetén konkrétan felhozható a szökött vagy szándékosan a tóba fürdőzni engedett cirkuszi elefántok vagy a tengerből felúszó fókák esete, hiszen gondoljunk csak bele, az ember nem számítana ilyesmire és nem is mindig lehet felismerhető az adott állat valódi fajának mivel nem látszanának apró részletek, vagy az észlelőnek hiányosak az ismeretei, félrenézi. Bizonyos esetekben ténylegesen állhat ilyen a háttérben.
Esélyesen ide sorolható az Upponyi kardfogú macska, mely a jelek szerint egy szökött szervál.



3. Természetes módon létrejött mutációk, féltermészetes vagy természetes hibridek

Liger: Oroszlán és Tigris hibridje

Az élőlények genomja mutációk során állandóan változik, egy mutáció lehet káros, hasznos vagy semleges egy faj számára. Ha például színben vagy méretben történik egy mutáció az meglepően látványos lehet, egy szokatlan színű vagy méretű ismert fajt pedig könnyen kriptidnek nézhet az avatatlan szemlélődő (akár lehetnek ilyesmik az európában itt-ott észlelt "nagymacskák". Kiszökött
idegenhonos fajokkal történt hibridizálódás is okozhat olyan tulajdonságot az utódokban amikre nem számítanánk (jó példa erre /bár nem kriptid, de annak nézhetnénk, ha vadon látnánk/ a Liger ami az oroszlán és a tigris hibridje, nagyobbra nő mind a két szülőfajnál és a világ legnagyobb macskaféléjeként tartják számon)

Zebra és mutáns csikója, természetes mutáció

4. Fel nem fedezett fajok, kihalt fajok leszármazottai, "Lázár taxonok"

Okapi, egy valóra vált
 kriptid

A leginkább elfogadható elméletek ezek köré szőhetők ha földön ragadottak akarunk lenni (és miért ne?) A leghihetőbbek még a szkeptikusabb embereknek is, hiszen volt már nem egyszer bizonyíték
kihaltnak hitt nemzetségek és új fajok felbukkanására melyeket fentebb említettem is. Bizonyos eseteben viszont a lény külleme miatt már nem feltétlenül szabad ennyire földhöz ragadtnak  lenni, hiszen nehéz néhány lényt egyszerűen fel nem fedezett fajnak megállapítani. Ide tartozott egykor az okapi és ha nem vesszük olyan szigorúan, akkor a bojtosúszójú hal is.

Bojtosúszójú hal, nem igazi kriptid, de olyasmi.

5. Emberek által végrehajtott génkísérletek szökevényei
Második, kissé elvetemültebb elméletek ide tartoznak. De tudjuk, hogy az emberiség elérte azt a pontot, hogy képesek vagyunk bizonyos határokon belül új vagy módosított lényeket kreálni tehát erre az elméletre is van bizonyíték. Jó példa a különféle génmanipulált állatok és növények esete csak, hogy párat említsek:

Génmanipulált fluoreszkáló
díszhalak

-Korallok, medúzák génjei miatt fluoreszkáló neonszínű állatok (zebradánió, fekete tetra stb)

-"Chickensaurus" kísérletek, etikai okok miatt ugyan az mint alább

-Ember/disznó stb. kimérák melyeket etikai okok miatt nem hagyhatnak kifejlődni de a technológia megvan, ki tudja, lehet valahol ahol nem érvényesülhetnek az említett okok megteszik a felnevelésüket és elszabadulnak ilyen lények

Csirke, Chickensaurus, Aligátor embrió koponyája

6. Más dimenziókból vagy földtörténeti korokból, tereken áthidaló "töréseken" áttévedő dimenziónkban vagy földtörténeti korunkban idegen fajok

Yi Qi, az emberek minden
bizonnyal sárkánynak gondolnák
valójában egy kistestű dinoszaurusz volt

A tudomány egyre valószínűbbnek tartja, hogy egy multiverzumban élünk különféle dimenziókkal és az is egyre valószínűbb, hogy lehetséges valamiféle módon az időutazás visszafelé is vagy lehetséges térben átutazni helyeket-komoly kutatások vannak a témában tudományos körökben is és rettentően érdekes felfedezéseket tettek a közelmúltban. Amennyiben pedig ezek közül bármely igaz, az nagyon sok mindent megmagyarázna, még ha valami rettentő ritka eseményről is lenne szó. Magyarázhatóak vele olyan lények amelyek nagyon nem földi kinézetűek, hogy miért nem akadtunk nyomukra (egyszerűen visszamennek, a törés bezáródásával eltűnnek/visszakerülnek valami miatt Itt egy érdekes teória.
automatikusan ahonnan jöttek illetve akár embereltűnések is magyarázhatók ezzel). De mitől jöhet létre egy ilyen törés/kapu? Lehet, hogy valami rettentő ritka kozmológiai erő/anomália okozza melyet nem ismerünk még? Földönkívüliek? Ez az elmélet még csak mostanában kezdett jobban terjedni, bár körülbelül 15 évvel ezelőtt a Primeval (magyarul: Őslények kalandorai) c. sorozatban is felhasználták a témát, különféle kriptideket, legendákat tér-idő anomáliákon áttévedt múlt vagy jövőbéli állatokként jelenítettek meg. Mivel jelenleg már nem csak az időutazás lehetősége egyre biztosabb, de a különféle dimenziók is egyre biztosabbak, így kibővül a választék különféle nem ebbe az univerzumba való lényekkel is. Gyakorta a molyembernél felmerült a dolog ez előtt is.                       

Molyember

7. Földönkívüliek engedik őket szabadon 
Földönkívüliek "házikedvencei", maguk a földönkívüliek engedik őket el vagy elszabadulnak. Van ilyen elmélet is, sok mindent magyarázna, de szerintem igencsak kijelenthető: ez a legkevésbé hihető mivel nincs konkrét bizonyítékunk a földönkívüliekre sem. Főként a Chupacabrák egyik típusa esetén kerül szóba.

Földönkívüli-típusú csupakabra